Emlékszünk még a web hőskorára, amikor egy weboldal meta beállításának megléte vagy nem léte volt a keresőoptimalizáltság csúcsa?

Amikor még elég volt kulcsszavakkal megrakni a meta leírás helyét és a címsort is, ahhoz, hogy komolyabb változás álljon be egy weboldal helyezésében?

És még nem is beszéltünk a weboldal törzsébe, láblécébe elhelyezett „láthatatlan” kulcsszó mennyiségről!

De mi is az a bűvös meta része a weboldalnak?

Egy olyan, csak és kizárólag a forráskódban látható html elem, ami a weboldal indexelése során lényeges. A meta adat a következőkből áll: címsor (title), leírás (description), kulcsszavak (keyword). Az itt található információt jeleníti meg a találati listán a Google.

Aztán az évek múlásával a kereső is belátta, hogy ezeket a html elemeket szinte lehetetlen csak és kizárólag tiszta módszerhez használni, hisz alapvetően adja magát a helyzet, így fokozatosan értékelte át a meta beállítások hatását a helyezésekre. Mígnem 2009-től magát a meta kulcsszavak meglétét vagy nem létét figyelmen kívül hagyja, és a helyezésre gyakorolt hatása megszűnik.

Ezzel gyakorlatilag fokozatosan átesett a helyzet a ló túloldalára, mert a weboldal tulajdonosok a meta beállításokat egyre inkább elhanyagolták, és nem csak a kulcsszavak meglétével nem törődtek, hanem a meta elem többi részével sem, holott annak szerepét nem lehet elvitatni, hisz a meta címsor és a meta leírás határozza meg, hogy hogyan jelenünk meg a keresőben. Ezzel a 2-3 sorral határozzuk meg gyakorlatilag a keresőrobotoknak, hogy miről szól a weboldalunk, ezzel a 2-3 sor szöveggel találkozik legelőször a látogató, amikor döntési helyzetbe kerül, hogy kattintson, vagy a kurzort inkább konkurens weboldalra vigye át.

Ha nem talál értelmesen megjeleníthető szöveget a Google, akkor azt jeleníti meg a forráskódból, amit ott épp első nekifutásra talál, ha ez bármilyen, összefüggéstelen technikai paraméter, ami semmi információt nem ad a látogatónak, hogy azon a weboldalon megtalálja, amiért a keresést indította, akkor az a kivonat jelenik meg a találatok között.

Fontos tehát megérteni, hogy bár közvetlen hatása nincs a meta leírásnak vagy meta címsornak a helyezésre, ha marketing eszközként tekintünk rá, az átkattintást nagyban növelheti. Ehhez semmi mást nem kell tenni, mint olyan szemlélettel megírni, hogy a látogató kattintani akarjon! Egy olyan marketingeszköz ez, ami mind a keresőben, mind a közösségi oldalakon átkattintásra csábíthat.

A hatás kettős: a helyesen kitöltött meta részek megkönnyítik a keresőrobotoknak, hogy webodalunkat releváns keresésre jelenítse meg, nem utolsó sorban a weboldalunkról kialakított minőségi mutatót is növeljük ezzel.

Most ismét elővette a Google a meta leírások kérdését, ami szintén bizonyítja, hogy továbbra is számításba veszi ezt a html elemet, mert az eddig megjelenített 130-140 karakter helyett egyik napról a másikra (december 4-én hivatalosan is megerősítették) 307-320 karakterre növelte a megjeleníthető szövegrészt.

Az indoklás szerint a hosszabb megjelenített szöveg a felhasználói élmény növelése érdekében történt, hogy így a user könnyebben eldönthesse mennyire releváns a találat az ő keresésére. A mobilos találatok között továbbra is a rövid változatú meta leírás jelenik meg.

Hogy érdemes-e gyorsan átírni a meta leírásokat a hosszabb változatra? Egyelőre kérdéses lehet, mivel a mobilos keresésnél a rövid változat jelenik meg, de számolni kell vele, hogy a kereső jó okkal változtatott, és akár egy egyelőre láthatatlan csavar is lehet a történet mögött, ahogy azt a Google-tól már megszokhattuk.